Nem adom fel, láthatjátok!
Tanácsokért hála és köszönet,
de szeretek fejjel dörömböl?dni
falakon, meg egyéb keményeken.
Nem adom fel, látjátok?
Szedett-vedett lócsiszárok
mondhattak nekem bármit,
a kár, mit okoztam,
rám háramlott vissza
mindig.
Ahogyan most is majd, megint.
Mégis tanácsot ad a tanácstalan:
„Tanácsos lenne másként!”
Nem szól rímhez, ritmushoz, mert –
mint mondja – ahhoz nem ért.
Ért viszont az Élethez! (Ki nem
ért hozzá, ki él?)
Kerek, szép mondatokat nem mond,
csak dadog, dadog szegény, és
úgy véli – gondolja -, hogy
dadogása ékes beszéd.
Elhallgatom és hallgatok,
de nem teszek kedvére én
semmit. Értsétek meg tanácsosok:
szerettem, szeretem és
szeretni fogom. Mást nem
is tudok nagyon, ámde
– látjátok? -föl nem adom!
Legutóbbi módosítás: 2009.06.20. @ 06:15 :: Kavyamitra Maróti György
