Ha lázadozással teli kamaszkoromat leszámítom, sajnálattal kell közölnöm a Benevolis Olvasóval, hogy művészeti ízlésem alapvetően konzervatív.
Bizony mondom Néktek, hogy gyönyörködni tudok a tisztes mestermunkában; szeretem, ha egy versben a mély mondandón túl valami szép zeneiség is borong.
Kedvelem továbbá, ha világosan megkülönböztethető egy festményen, hogy teheneket vagy angyalkákat festett a Művész.
Újabban – úgy negyven éve – azon kapom magam, hogy kedvelem a kosztümös, szépen fényképezett filmeket; és jobban érzem magam, ha a shakespeare-i hősök nem farmerban és ballonkabátban vezetik elő monológjaikat, hanem reneszánsz ruhákban, reneszánsz paloták termeiben; és nem vetem meg, ha egy zenekari műben nem vécépapírba csomagolt fésű szólal meg, hanem hegedű vagy más ilyen konzervatív zeneszerszám.
Bizony úgy van, hogy lelkesültségem nagyjából az impresszionizmus – szürrealizmus koránál megszűnik, és már például a dadaizmus, futurizmus ilyen-olyan izmus nem tud fölajzani.
Na, legyen!
Még képzőművészeti alkotásokra olykor beindulok, de – példának okáért – dadaista verset nehezen ettem meg az elmúlt és emlegetett negyven év alatt.
Mindmostanáig, mert most egy pöttyömpötty kislánytól tanulom újra a költészet átértékelését.
A pöttyömpötty tényleg nagyon aprócska, csak június másodikán múlt egy éves.
? Milla, Kamilla, Maróti Kamilla, Tikami, vagy hívjuk ahogy jólesik: ha szépen hívod amúgy Benevolis, majdnem mindegy, hogy milyen néven nevezted, rád fog mosolyogni!
Neki még ugyanis a hanglejtés a fontos, és nem annyira a szavak jelentése.
Hát igen, nem szégyen, de én bizony tanulok Millától, édes, kicsi unokámtól.
Világlátást tanulok például; empátiát tanulok például; életörömöt tanulok például.
És újabban Tőle tanulom az irodalomesztétikát is.
Mondom máris, mondom!
Milla most becslésem szerint úgy ötven szót tud, a maga tündéri kis nyelvén tudja azokat persze.
Ennél sokkal többet megért ám; mi több, úgy vélem, valójában már mindent megért, legalább is a közhasznú szavakat mind érti.
A többit hangsúllyal, hanglejtéssel, gesztussal kell Benne tudatossá tenni.
(Például: az empiriokriticizmus szó természetesen nincs Milla szótárában. Szerencsére. Viszont könnyen ki tudom váltani Millából a vonzódást avagy az ellenszenvet az empiriokriticizmus iránt, csak ügyesen kell mondani Neki. Ha vigyorgó, lágy hangon mondanám Neki a szót, hát fölvidulna t?le. De mondhatom elborultan is, keményebb hangfekvésben, és akkor Milla nagyon fogja utálni az empiriokriticizmust.)
Na, de: eltérültem, nem filozófiáról van itt szó, hanem költészetr?l. Egy ilyen kicsinyke, szépséges, bájos-kedves lánykánál, ugyan mi másról is lehetne szó?
Szóval most már az a helyzet, hogy Milla mindent ért, és mindent mond is.
Nem viccelek, tényleg mindent elmond Milla, legfeljebb az ostoba föln?ttek (kivéve persze Apját és Anyukáját) nem mindent értenek.
És ennek következtében történt, hogy én meg megértettem a modern lírát, bizony, még a dadaizmust is kezdem megszeretni!
Mert jelenleg ott tartunk, hogy Milla, kicsi Kamilla, kedves, drága kisunokám mindent visszamond már nekem.
Ez a következ?ket jelenti.
Ha énekelek Neki, hát visszaénekel. Egy kicsit sem viccelek, tényleg visszaénekel, vagyis a dallamot, a hangokat majdnem tökéletesen énekli ki. (Ha nem így van, az inkább az én hibám, valószín?leg fals voltam.)
Ha mesélek Neki, hát mesél? hangon mesél vissza, tökéletesen intonálva a mese hangulatát, hanglejtését.
Ha pedig verset mondok Neki, akkor versben válaszol Milla.
Ám tudni kell, hogy mindezt minimális szókinccsel teszi, hisz szókincse még alig van.
No, vonom a végkövetkeztetést, máris vonom.
Vajon nem ezt a szavak nélküli, tiszta hangulatiságot, zeneiséget kereste a dada? A futurizmus? A szürrealizmus? A többiek?
Millának hála tehát, kezdem megszeretni a „modern” költészetet!
Miket nem tanul egy ötvennyolc éves, egy tizenkét hónapostól?
(Utószó: két darab f?tt krumpliból, némi f?zelékb?l, kevés babaitalból meg olyan nonfiguratív festményt tud létrehozni az asztallapon, hogy még a modern föstészetet is lassan megkedvelteti velem.)
Legutóbbi módosítás: 2019.07.08. @ 09:25 :: Kavyamitra Maróti György
