/Flórának örök barátsággal/
Jöjj ide kedves Lepkevarázsom,
várnak a rétek,
holdas az égbolt, messze a város.
Múlt ezer évek,
régi szerelmek szelleme éled
lengve a légbe…
Jöjj, heveredjünk illatos p?rén
ágya ölére.
Érzed a hársak lombkoronáját?
Illata mézé,
ingatag f?szeres perceket ?riz,
csöndre vigyáz,
míg kedvem a kedved t?zlobogását
rendre betölté,
s hajnal a fénybe lövel fel az égig,
múlik a láz.
Lásd hevülésem Gyöngye, Virága
csordul a nektár,
vedd szerelemmel híja, ha volna
b?völetét!
Flóra, a május virágözönének
Istene, itt vár,
oldja ma fékét lenge erénynek…
Áldja az Ég!
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:59 :: Koosán Ildikó