Mikor a semmi dalolni kezd,
hamis dallama fület repeszt,
s az el?retolt mellkas alatt feszül? derék,
valamit?l nekem mégis kevés,
hisz a pukkanó buborékszavak záporán át
tudom az ész és szív hiányát.
Hol vasbetétes, fekete csizmák
a lelket lapulni tanítják,
ott a félénkké tett gondolat-madarak
röpképes szárnyakkal is földre zuhannak.
Legutóbbi módosítás: 2009.06.08. @ 07:49 :: Matos Maja