Sarkig lefátyolozva szolgálok a karavánszerájban.
Alabástrom b?röm villanására zöld tigrisszemek
vetik magukat utánam.
A sárga folyó hordaléka a szemükben.
Szilaj szerelemre született férfiaké,
akik paripaként vágtatnak erd?kön-hegyeken át
kaftánom selyme után,
színjátszó pillantásom cirmossága után,
hangom zenéje után, amelyben
síp, fuvola, hárfa és dorong szól.
Soha dob, soha kürt, soha gong, – csengetty?.
A csókom bor és bürök íz?.
Kösönty?m annak adom, aki elvéti a táncot.
Jól figyelj hát, ki urammá lenni igyekszel!
—————————————————————————————————
A sárgafolyó hordaléka a szemükben – minden nével? nélkül megállna, de kett? egészen bizonyos, hogy sok ebben a sorban.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:59 :: Püspök Lívia