Csömörösen is testet öltök
– legyen bár be- és kitöltve
a lét végképp –,
és persze nyelvet
ama vadászmezőkről,
feledve hősi pózt.
Utólag mennyire
röhejes a sok sallangos
vitézi torna.
Mintha kárpótolna
a keszkenős kezekből
elnyert aranyalma fénye
megfáradt bajnokot,
ha a cifra vért letéve végre.
De álom engem
nem hagyhat cserben
mégse.
Fegyverez kétséges hit
vakremény helyett,
és nyugtat a magamon vett
uralom:
helyzetem egyre könnyebben
kezelem.
Szép dogmák hiába fűznének
lábvasukra,
segítenek az örök ösztönök
valahány tévutat
biztonsággal elkerülni.
Becsüljétek a tét nélküli harc
eleganciáját, jó urak,
teszek értetek
bizonyságot.
Csömörösen is
testet öltök.
Legutóbbi módosítás: 2009.07.22. @ 07:46 :: Bátai Tibor