Fitó Ica : Csodára várok

Bogárzó partján szárad a fű…

 

Bogárzó partján szárad a fű…

nádasban csak macska vadászik,

a tikkasztó csendben

vastagon megül a por a tájon,

minden reménytelennek látszik.

Játszi sikló helyett

száraz sirokkó bujkál

gyékény között,

meghajlásra kényszeríti

büszke buzogányát,

ki nem látja már a víztükörben

karcsú hasonmását,

helyette lázas seb feketéllik,

iszaptenger az.

Ontja bűzölgő melegét,

a nemrég még élő

tetemeket bontja

vissza a természetnek.

Itt ideje van az enyészetnek.

Pacsirta éneke helyett

a magasban holló károg.

 

Kiégett avar ropog talpam alatt…

elnehezült léptekkel járok.

Száraz torokkal, hang nélkül

keserűen kiáltok:

“Uram! Hova lettek lepkék,

kis remény-virágok?”

Fáradt tekintetem égnek szegezem,

csodára várok….   

Legutóbbi módosítás: 2009.07.26. @ 19:10 :: Fitó Ica
Szerző Fitó Ica 190 Írás
Vidéki kisvárosban élek. Aktív éveimben pedagógusként, ma már nyugdíjban. Írogatok ezt-azt, s szívesen olvasom mások írásait. http://csendhangok.blogspot.com/search/label/Bemutatkozom