Horváth István : SZAVANKÉNT

2009.07.03. Horváth István Vers 6
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Szavanként szőtted

finom szőttesed

– felöltöztettél –

 

Szavanként szőttem

finom szőttesem

meztelenedtem –

 

Vállunkat vetve

tollat a kézbe

– ismeretlenbe –

 

Boldogan nézem

mi lett mit szőttem

– ajtónk kitárva –

 

Kész lett a szőttes

mi kint volt bent lett

– elvarázsolva –

 

Legutóbbi módosítás: 2009.07.03. @ 21:28 :: Horváth István
Szerző Horváth István 126 Írás
Horváth István vagyok. Műszaki végzettségem van, de nem vagyok technokrata. Sőt. Tizenöt éve, hogy írok. Azóta számomra színesebb, gazdagabb lett a világ. De inkább versben folytatom... NEM VAGYOK ÉN ÍRÓ... Nem vagyok én író csak olyan afféle, maga sóhajából, sehová sem való, ki-gondolom-formán, ritmusra tátogó. Ki bennem fölsejlik, ne vedd kérlek zokon, nem lehet mindenki jóbarát vagy rokon. Óvjad kezem s lábam zörgő magányomban, egyik rögeszmémet, másikra ne váltsam. Ha így is elfogadsz, ilyen kérgesedten, ima s kérés nélkül, áldjon meg az Isten.