Szítom a tüzedet, lángolok én is.
Isteni szeretet, nálad az ágyon,
Ott van a bizalom, csókom a szádon,
Mindened akarom, az vagy, a fétis.
Ölben az örömünk, angyali szárnyon
Száll ide, nevetünk, boldog az élet,
Adni a szeret?t, kapni a szépet,
Gy?rve a leped?, fekszem a ráncon.
Mégis újra csókolom ajkad, éled.
Nincsen álmos indulat, ?szi-lanyha
Mások átka, jussa a csorba élet,
Másoké, mi oly kusza szürke, zagyva.
Kéjbe nyögve ?zzük a durva véget:
Tiszta dallam árad a kinti zajba.
Legutóbbi módosítás: 2009.07.04. @ 22:16 :: Károssy Attila