Kavyamitra Maróti György : Reggel a piac táján

Nyomtatás

Reggelit kutat kukában anyóka
– mi Urunk, Istenünk! – Látod-e?

Másik öt deka parizert kér a közértben,

és a  kiszolgáló nem, nem méri le.
Közértb?l kilépek: terült csövesek
egyenként, udvariasan, szépen
egy szál cigit kéregetnek:
fél doboznyit osztok széjjel.
Csak az nem kér, ki húgyában
fekszik. Halott, vagy részeg?

Korahajnali kurva érkezik: „Akarsz

egyet?” Mondom: „Még este se,

nem, hogy reggel. De maradt még cigim.”

Csikorogva fékez rend?rautó, a kocsma
elé sikkan. Mint ág-bogas, nyíló virágok nyílnak
ajtajai, és kin?nek a gumibotok: egy férfin
bilincsek csattannak. Tudom, a nyóckerben
nem ? a f?- f?nök, csak ma neki jutott
ki. Két mankón jön mögöttem a krimóba
egy pasi. ?t ismerem, olykor egymásra
bámulunk: „Hé pajti! Érbajos te is? Melyik
lábad nyomoromkodik?” „Nekem?
mindegyik… Meg a vese is…”
Öreg cigány, kopott gitárral: „Játszol nekem
valamit?” Egy fröccsért dal zendül, és
a huszonnyolcas belecsönget picit,
és – ahelyett, hogy elalunna – koldulni
kezd a piacon Balázska, a kicsi.
Új nap, új reggele kezd?dik.

Nézz majd rájuk napközben Uram,

gitárokra meg a bilincsre is!