Ha jő az est, Lilla meztelenre vetkezik,
konty bontva kérleli fáradt szemét,
hagy lássa még a hátsóját tükörben,
ha már nem látja azt, csak ő és holmi szél,
mely szoknyáját felkapva háztetőre száll,
majd füttyentős búcsúval lohol tovább.
Lilla minden este tejet önt fürdővizébe,
haját lebegteti a víz színén, aztán alámerül
és kád falán kopog, vendégét beengedi.
Lilla és a vendég minden este együtt fürdenek,
kézen fogva mennek a szobába, ágy szélére ülnek.
Lilla pántos hálóingbe bújik, lábujjaival bábuzik.
ő a kislábujj és vendége az a távolabbi nagy,
Ez a szerelem – állapítja meg,
mert, amíg az emberi test át nem alakul,
Lillától is mindig távol esik a nagyujj.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:59 :: Kőmüves Klára
