Nagy András : Egy órányi szenvedés

Csak bámulom az órám,
Hogy fut körbe minden órán
Ez az átkozott mutató.

Talán keresi az okot,
Mit az ember szokott,
Hogy miért van ebben benne,
Miért szalad körbe-körbe,
Hol a kezdet, hol a vég,
S mi az értelme az egésznek?

Nincs válasz,
Csak egy, kett?, három,
De tizenkett? után mit várjon,
Újra jön az egy,
S aztán megint megy
Egyre tovább, bízik,
Talán elér még tízig,
Talán nem fogy ki ereje-
Ennél többet tehet-e?

 

 

Legutóbbi módosítás: 2009.07.08. @ 21:32 :: Nagy András
Szerző Nagy András 26 Írás
Nagy András vagyok, Debrecenben lakom. Itt is születtem 1990. 01.23-án.