– Gabókám! – hívott fel Manyi néni – szeretnék veled dumókázni! Eljönnél hozzám?
Imádom Manyikát, persze, hogy elfogadtam a meghívást.
– Aranyapám, ezer éve nem láttalak! – akartam mondani neki, hogy ? utazott el Brazíliába, az 56-os öccséhez, akir?l elmesélte, hogy egy nagyvárosban él, valami Rió de, Bádogváros a neve. Ott egy szép, háromszobás, nagyméret? olajoshordóban él a családjával. Ez majd egy másik történet lesz.
Manyika zökkentett ki a gondolataimból, ekképpen!
– Apám, ezek az értelmiseggek, én már csak így hívom ezeket a himpelléreket, tudod ezeket, akik hozzák a törvénymódosításokat.
Most olvastam a lapokban, hogy megváltoztatták az önvédelem és a megel?z? védelem szabályait. Megmondjam miért? Mert húsz év alatt sikerült úgy megutáltatni magukat, hogy most már muszáj volt tenni a népakarat érdekében is!
Képzelheted, milyen pipák lehettek!
Olvasom, olvasom, de nem értem! Mindig az a mese jut eszembe, olvasva a módosítást, amikor a sumák parasztlány vitt is ajándékot a királynak, meg nem is.
Augusztustól jogom lesz olyan védelmi rendszert kialakítanom, amely távol tarthatja a betör?ket, tolvajokat. Nem röstellem bevallani, megkönnyeztem! Mától nekem is vannak jogaim?
Rögtön az ugrott be, eddig miért nem volt? Ezek az okostojások most világosodtak meg? Az a baj – Gabokám -, hogy most is csak félfénnyel!
A szomszéddal rögtön egy Maginot-vonalra gondoltunk, de rokkantnyugdíjból?
Aztán ugye még hatalmas transzparenseket kell készíteni, több nyelven, hogy a b?nöz? úr tudhassa, hogy mi jogosan védekezünk!
De Gabókám, ezeknek a mászó mókusoknak a fele nem tud olvasni! Tehát hangosításról is kell gondoskodni. Persze úgy, hogy a hanger? ne zavarja a szomszédot, mint újpestit a Szigetfesztivál.
Na, ezek után legyél okos!
Aztán még nem is beszéltem a jogos önvédelemr?l, vazze!
Az aztán az igazi, magyaros fából vaskarika!
A jöv?ben a kockázatot a támadónak kell viselnie!
Istenem, ezek most jöttek rá?
Mit tanítottak ezeknek az egyetemen?
Tényleg válságban lehet ez a fels?oktatás!
Minden egyszer? ember tudta, csak ?k nem!
És ez az elit!
Ha nem sírnék ezen, halálra röhögném magam!
És még mindig csak az ésszer?ség határain védekezhetek az éjszaka hozzám aljas indokkal behatoló szemétláda ellen!
Képzeld el, jól bevacsorázom (na, ez már röhejes, de mondjuk) és arra ébredek, hogy egy sötét alak hajol fölém, viperával!
Abban a szent pillanatban – ésszer?en – beszarok!
Majd igyekszem a köt?t?vel -ésszer?en- kiszúrni a szemét – tudod Gabókám -, kötögetés közben aludtam el, hogy ne lássa hová bújok el!
Ez nekem -ésszer?-, de mit mond majd a bíró?
Lehet, hogy megkérdezi:
– Manyi vádlott, szurkálás helyett –ésszer?- lett volna kötni egy kényszerzubbonyt, és azzal ártalmatlanná tenni a szerencsétlen megélhetésit.
Gabókám, hát már sohasem lesz egy normális törvényjavaslatunk?
Mit mondjak erre?………………..
Legutóbbi módosítás: 2009.07.15. @ 09:00 :: Schődl Gábor
