…egy virtuális képtárrá formázott lét…
Mintha egyre több képet látnék,
beúsznak csukott szemembe
álmok és látomások
káprázatok, egyedik, mások,
jönnek, s mint egy varázsos játék
visznek magukkal végtelenbe.
Mi történik – t?n?döm egyre,
van ebben titkos akarat?
Álmok szülnek új álmokat,
s köztük átsz?rve válogat
fantáziám, kalandos lelkem,
míg a tudatom gyenge, er?tlen.
Menekülés ez – t?n?döm olykor,
álmokba búvó második kor,
bevallása a tehetetlenségnek,
tagadása a földnek és égnek,
egy er?tlenné lefogyott jelenlét,
egy virtuális képtárrá formázott lét.
