Szívem érted ég, de mégsem
láthatom tekinteted!
Bennem élsz, amígcsak élnem
érdemes, s remélhetek…
Hátha egyszer újra átfog
két karod, s a csókodat
úgy iszom, miként zsarátnok
szít magasba lángokat…
Ó, ha mindened lehetnék –
kedvesed, ki h?n szeret!
Véled én a mennybe mennék –
néked adva lelkemet…
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:50 :: Czirják Jolán