Szeged – álmaim városa…..
Itt vagyok ím, e csodás Tisza-parti világban
Sz?ke folyó simogatja szelíden a lábam
Nap sugarát iszom én – vele oltom a szomjam
Éhemet ?zi, s hullámsírban a múltam
Nem gyötör így soha már – megfullad az emlék
Húzza magába az örvény holtan a testét
Felszabadultan fekszem végre a vízre
Ringat a mélység – lágyan ölel kebelére