Csínyek, sörszagú éjszakák,
t?z-ígéretekben társaim!
Emlékezettek tarisznyájában
?rzitek még közös melegünk?
Hiszem,
nem h?lhetnek ki,
az egykori lázak
mindörökre tartanak!
Örök volt: értünk jött a tenger,
miénk volt a város,
a csillaggombos ég!
A végtelen,
a tág,
megváltandó világ!
Biztonság-mámor,
nem ismert magány…
Lányok csókjaival
áttüzesített,
Holdas éjszakák!
Fiúk, ha jönnek szakadék-percek,
mikor elég, nagyon elég! –
gondoljatok
t?zben lobogó ifjúságunkra,
s értünk jön a tenger…
Emlékezzetek vidáman, fiúk!
Legutóbbi módosítás: 2009.08.31. @ 08:25 :: dudás sándor