Hol vagyok, hol? Nézek széjjel…
Veled álmodtam az éjjel.
Völgyben, árnyas fák rejtekén,
sziklás, vad bércek tetején
futottunk játszi könnyedén
fényárban úszó tér felé.
Öröklét volt? Pár pillanat?
Biztatón aranylott a Nap.
B?rünk alatt sok száz kis ér-
csatornákban suhant a vér.
Csókot csókkal váltva egyre,
futottunk hegyen-völgyeken…
Ó, ha meghallanád, te lány,
szerelmes szívem óhaját:
mint álmomban, együtt lennénk
egész életünkön át!
