Vártalak a nyári
hosszú éjszakákon,
kerestelek a suttogó
fák vágyaiban,
hívtalak a csendes
szél sóhajával,
fáztam az álmodozó
csillagok alatt.
Fények nélkül,
halkan sétáltam,
elfáradt lelkem
messze kószált,
szememre nem jött
az álom,
hittem, hogy
rád találok.
Zuhogó nyári zápor
mosdatta testemet,
kezed felém nyúlt,
megérintette arcomat,
nyakamra simította
halk sikolyomat.
Szívem mélyén
rám találtál,
szíved mélyén
megtaláltalak.
Legutóbbi módosítás: 2009.08.25. @ 18:14 :: Dvorák Etela