„Alice Munroról a legnagyobbak nyilatkoztak elismer?en. Elég megnézni kik és mit írtak Munro könyveir?l a New York Times-ba. Mit írt Joyce Carol Oates, Margaret Atwood, John Updike. Biztos, hogy nem vagyok egyedül azzal a véleménnyel, hogy a kanadai Alice Munro a legnagyobb él? író egyike. John Updike halála után Alice Munro az, akit?l megtudhatjuk mi a helyzet az amerikai (kanadai) kisvárosokban, mit éreznek a jól fésült utca lakói, mit?l szenvednek, kiért, és mire vágynak. De tegyük hozzá rögtön, e helyt is leróhatjuk tiszteletünket a nemes szerz?, Updike el?tt, de még a tisztelet sem mondathatja velünk, hogy ? volna a nagyobb író. Egy alomból valóak. ? is a New Yorker szerz?je. De benne sosem volt olyan finomság, mint Munroban, és nem volt monomániás sem, mint Munro: aki szinte másról nem is ír, csak férfi és n?, anya és gyermek, anyós és vej viszonyairól, az elveszett gyermekkorról, az elveszett ártatlanságról, vagy az elveszett tekintélyr?l (legyen az szül?i vagy tanári vagy másmilyen, akár Istené). Alice Munro érzékenyebb, légiesebb és jobb megfigyel?. Ruhaleírásai eszünkbe juttathatják Nemes Nagy Ágnes kit?n? esszéjét az író n?kr?l: úgy csak n? tud írni egy vállpántos topról, ahogy Munro. Munro tud jellemezni egy kiegészít?vel és azzal is, ahogy valaki felteszi a kalapját.”
Kolozsi László
Az önéletrajzi ihletés? Asszonyok, lányok élete Alice Munro egyetlen regénye, amely egy kislány fiatal n?vé serdülését követi nyomon az 1940-es évek kanadai kisvárosában, Ontario tartományban. Az elbeszél?, Dell a város és a bozótvidék határán, ezüstróka-tenyészt? apja farmján éli kisgyerekkorát, ahol öccsével és családi barátjukkal, alkalmazottjukkal, a különc Benny bátyámmal tölti ideje java részét. Amikor iskolásként a városban kezd élni, szinte csak n?k veszik körül: anyja, egy határozott gondolkodású, a kisvárosi normákat áthágó asszony, aki enciklopédiát árul a helyi gazdáknak; albérl?jük és barátn?jük, a szabados életvitel? postáskisasszony és Dell iskolatársa, Naomi, akivel megosztja és átéli a kamaszkor félelmeit és féktelenkedéseit. Velük együtt vagy éppen ellenükben keresi Istent, tapasztalja meg a szerelmet és a szexualitást, próbálja megtalálni a saját útját és szerepét, miközben végig megmarad a kisvárosi élet bölcs és szellemes megfigyel?jének. Dell nyolc története megindító, mégis humoros beszámoló asszonyok és lányok életér?l, a társadalmi korlátok elleni kisebb-nagyobb lázadásokról, a n?i szerepek változásairól, a feln?tté válás naposabb és árnyékosabb pillanatairól.
Alice Munro regényét sokan Joyce Ifjúkori önarcképe n?i változatának, 20. századi Jane Eyre-nek, a fejl?désregény megújításának tekintik. Az Asszonyok, lányok élete megjelenése után Kanadában elnyerte az év könyve díjat, 1994-ben pedig tévéfilm készült bel?le.
„Csupa szomorúságba torkolló, szívszorító írás a regény minden fejezete – Az utolsó moziel?adás kora is ez, Carson McCullersé, de a vidéki gyilkosoké, Truman Capote-é is, a fiatal Coppoláé.
A szomszéd Benny – aki kicsit Hrabal Pepin bácsiját idézi – furcsa feleséget hoz a házhoz.
A lány anyja lexikonokkal házal, és ezt nénjei nem nézik jó szemmel.
A nagynénik lassan leépülnek, de míg így is, lassú sorvadásukban is, jelent?ségteljesek, egymásra utaltságukat és szegénységüket is úgy élik meg, hogy nyugodtan állítható: boldogok.
Del és barátn?je, Naomi lassan beérnek, megbeszélik, melyik fiú tetszik nekik, együtt készülnek egy operett el?adásra.
Del szinte undorodva veszi tudomásul, hogy Naomi hétköznapi, boldogtalan lány lesz, és nem is tesz, és már nem is tehet semmit ez ellen.
Del összeáll egy brutális helybeli favágóval, akinek vidéki házában jól érzi magát. Ez az érzés ?t is meglepi, ahogy a szex örömei is.
Csupa ilyen egyszer? történet, de mindegyikben a valóság kicsit gellert kap. Nem a misztikum, hanem a tudatalatti felé tart: egy olyan tartományban fejezi be útját, ahonnan Munro-n kívül csak nagyon kevesen küldenek tudósításokat.
Csak a legnagyobbak.”
Kolozsi László
Alice Munro
Alice Munro 1931-ben született Ontario tartományban, Kanadában. Winghamben n?tt fel. A kanadai Csehovként emlegetett írón? els? novelláskötete 1968-ban jelent meg, azóta m?vei tizenhárom nyelven láttak napvilágot, és világszerte nagy megbecsülésnek örvendenek. Számos díj mellett elnyerte többek között az Egyesült Államok Országos Könyvkritikusi Körének díját és a rangos Giller Prize-t is. A Szeret, nem szeret… kötet Oda-vissza cím? novellájából – Julie Christie f?szereplésével – 2007-ben Egyre távolabb címmel film is készült.
Forrás:
parkkiado.hu
kultura.hu – Kolozsi László
Fotó:
syracuse.com
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:40 :: H.Pulai Éva
