H.Pulai Éva : Augusztus huszonkilencedike van.

Nyomtatás

Az oszmán törököknek valószín?leg szerencsés volt ez a dátum, mert többször ismételték a történelem folyamán. Ugyanis ezen a napon…

…1521 – ben I. Szulejmán hadai elfoglalták Nándorfehérvárt, melyet 1456-ban oly világraszóló gy?zelemmel szabadított föl Hunyadi János.

…1526 – ban I. Szulejmán seregei rövid id? alatt szétverték a Tomori Pál vezette magyar csapatokat Mohács mellett; a csata során II. Lajos király meghalt. Ez a kés?bbi magyar történelemre nézvést súlyos következményekkel járt: kett?s királyválasztás, aztán az ország el?bb két- majd három részre szakadása.

…1541 – ben I. Szulejmán „csellel” elfoglalta Buda várát; Török Bálintot és még néhány magyar f?urat lefogatott és Isztambulban fogságba vettetett. Megkezd?dött a hódoltság kora.
Más egyebek is voltak persze e napon…

Buda várának török kézre kerülése. A kép Szejjid Lokman 16. századi krónikájából való.

Augusztus 29-én a szultán sátrába kérette Izabella királynét, a magyar f?urakat, Török Bálintot és Fráter Györgyöt a csecsem? királlyal együtt. Közben az ?rség java része is kivonult a várból. A sátorban tudatta Izabellával, hogy védnökségébe veszi Budát. Neki és fiának meghagyja a Tiszántúl és Erdély országrészeket, amelyet évi 10 ezer arany fejében kormányozhat. Mialatt a szultán a magyar f?urakkal tárgyalt, addig egy nagy csapat janicsár vonult fel a várba. A Szombat-kapun jutottak be, az ?rség nem tett semmit, mivel azt mondták, hogy csak meg kívánják szemlélni a várat. A janicsárok összeszedték a fegyvereket, majd eljutottak több kulcsfontosságú pontra. Megszállták a bástyákat és a kijáratokat. Ekkor a katonák is észbe kaptak, de a janicsárok eddigre már kezükben tartották a fontosabb helyeket. Az ?rség egy részét megölték, a többit ártalmatlanították. A f?bb várfokokra rögvest kit?zték a lófarkas zászlót és Nagyboldogasszony-templom tornyára is.

A vár el?tt álló magyar csapatok, Fráter György és a többi f?úr is döbbenten szemlélték, hogy Buda török kézre került, napra pontosan tizenöt évvel a mohácsi csata után. Török Bálintot többet senki nem látta Magyarországon, útja a szultán sátrából a Héttoronyba vezetett.

…1300 – ban halt meg Guido Cavalcanti olasz poéta.

Gazdag guelf nemesi család sarja volt. Apját, Cesare de Cavalcantit Dante az epikureusok közt szerepeltette az „Isteni színjáték” Pokolról írott részében, felesége, Beatrice pedig Farinata degli Ubertinek, a firenzei ghibellinek fejének, Dante Pokla híres szerepl?jének volt a leánya. Cavalcanti nem vett részt Firenze polgári kormányzatában, ehelyett inkább a pártharcokba vetette magát. A Cerchi család barátja, Corso Donati ellenfele volt. Mint a „fehér” párt egyik vezet? alakját 1300. június 24.-én (amikor barátja, Dante is a priorok közt volt) szám?zték Firenzéb?l Sarzanába. Hamar visszahívták, már súlyos betegen ért haza, s csakhamar meghalt. Kortársai -köztük Dino Compagni és Giovanni Villani– merész, a tömeget mélyen megvet?, magányos tudósnak írják le, a kés?bbi hagyomány mint eretnek, istentagadó gondolkozóként hivatkozik rá, például Boccaccio „Dekameron” hatodik napjának kilencedik novellájában így említi.

Mintegy ötven költeménye maradt fenn, ezek leginkább szerelmi tárgyúak. M?veinek lélektani mélysége, Dantét kivéve minden kortársáét túlhaladta.

…1434 – ben született Csezmicei János, vagyis Janus Pannonius, váradi és pécsi püspök, az els? név szerint ismert magyar(-horvát) költ? és humanista. Költészetének anyaga, nyelve és hangulata az olasz humanizmus talajából n?tt ki. Verseit latinul írta, világképe a humanizmus szellemében alakult ki, költészetében vallásos érzéseknek nem sok szerep jutott. Nagyra értékelte a földi életet, a békét, a kultúrát, a természetet és a költ?i halhatatlanságot. Legnagyobbat az epigrammák, a panegürikoszok (dics?ít? költemények) és az elégiák m?fajában alkotta.

Néhány kedvenc T?le:

Szilviához

Azt mondod gyereked van t?lem s jársz a nyakamra.
  Szilvia, furcsa e vád s jogtalan is, kicsikém.
Mert ha te dús tövisek közt jársz, mondd, így keseregsz-e:
  Vérzik a lábam, s jaj, épp ez a tüske hibás!

***   ***   ***
Pannónia dícsérete

Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek,
  S most Pannónia is ontja a szép dalokat.
Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám,
  Szellemem egyre dics?bb, s általa híres e föld!

***   ***   ***
Galeottóhoz

Ábécére tanítod a gyermekeket, Galeotto;
  Oktass hajfestést, s fölvet a pénz mihamar.

***   ***   ***
Egy dunántúli mandulafáról

Herkules ilyet a Hesperidák kertjébe’ se látott,
  H?si Ulysses sem Alkinoos szigetén.
Még boldog szigetek b? rétjein is csoda lenne,
  Nemhogy a pannon-föld északi h?s rögein.

S íme virágzik a mandulafácska merészen a télben,
  Ám csodaszép rügyeit zuzmara fogja be majd!
Mandulafám, kicsi Phyllis, nincs még fecske e tájon,
  Vagy hát oly nehezen vártad az ifju Tavaszt?

***   ***   ***

Búcsú Váradtól

Még mély hó települ a téli földre,
Erd?n, mely csak a zöld levélre büszke,
Szürke súly a ködös fagy zúzmarája,
S el kell hagyni a szép Körös vidékét
És sietni Dunánk felé, urunkhoz.
Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk.

Nem tart vissza folyó, s az ingovány sem,
Mert fagy fogja hideg vizét keményen.
Hol nemrég evezett a föld lakója
S félt, – most hetyke bizalmú, fürge lábbal,
Megdermedt habokat fitymálva, lépked.
Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk.

Nem siklik soha úgy a lenge csónak
Jó sodrásban, er?s lapát-csapástól,
Még akkor se, ha fodrozó Zephyrus
Bíborszín?re festi át a tengert,
Mint ahogy lovaink a szánt repítik.
Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk.

H?forrás-vizeink, az Isten áldjon,
Itt nem ront leveg?t a kén-lehellet,
Jó timsó vegyül itt a tiszta vízbe,
Mely gyógyítja szemed, ha fáj s ha gyenge,
És nem sérti az orrodat szagával.
Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk.

Könyvtár, ég veled, itt a búcsuóra,
Híres könyvei drága régieknek,
Már Phoebus Patarát elhagyta s itt él;
Költ?k isteni pártfogói: Múzsák
Többé nem szeretik Castaliát már.
Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk.

Isten áldjon, aranyba vont királyok,
Kiknek még a gonosz t?zvész sem ártott,
Sem roppanva d?l? fal omladéka,
Míg t?z-láng dühe pusztított a várban,
S szürke pernye repült a kormos égre.
Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk.

S r?t fegyvert visel? lovas királyunk,
H?s, ki bárdot emelsz a jobbkezedben
– Márvány oszlopokon pihenve egykor
B? nektárt verítékezett a tested –
Útunkban, te nemes lovag, segíts meg.
Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk.

.

…1533 – ban Pizzarro spanyol hódító megölette Atahualpát, az utolsó inka uralkodót; evvel az Inka Birodalom sorsa megpecsétel?dött.

…1801 – ben született Michelangelo Grigoletti olasz fest?, aki az esztergomi Bazilikában a f?oltárképét is festette, ezen kívül még két másikat is ugyanott.

Esztergomi Bazilika f?oltára

…1908 – ban született Robert Merle, francia regényíró. Ismertebb m?vei: Két nap az élet; Mesterségem a halál; A sziget; Állati elmék; Malevil.

„Robert Merle hazánkban az egyik legnépszer?bb francia író, minden könyvét lefordították és összesen 3,5 millió példányban adták el, az Európa Kiadó 81 kiadásban 22 m?vét jelentette meg. Bátor társadalomkritikája, nem lankadó felel?sségtudata, szerencsés témaválasztása, fordulatos, gazdag meseszövése világszerte megbecsült íróvá avatta”.   MTI –index.hu

…1915 – ben született Ingrid Bergman, svéd színészn? ki ugyanezen a napon,

…1982 – ben 67. születése napján halt meg.

Ingrid Bergman és Alfred Hitchcock

…1938 – ban halt meg Karinthy Frigyes.

„A humor a teljes igazság” – jegyezte fel Karinthy. Ascher Oszkár által megtalált, utolsó noteszába a következ? keser? sorokat írta: „Úgy használnak engem, mint a krumplit Európában – virágomat és gyümölcsömet (humor és vicc) tépik, a gyökérgumót (filozófiámat) eldobják.”

…1958 – ban született Michael Jackson.