Havas Éva : Kuszaság

“majd magamban kérdezem
meddig? mikor? hogyan?
– minden bizonytalan”

Oly különös ez az érzés,
oly furcsa ma az ég,
oly szorongató a féltés,
hogy nem tudom ma még:
mihez is kezdenék,
ha elérkezne a vég…

…el?ször azt hiszem,
mindíg leszel nekem…
majd magamban kérdezem
meddig? mikor? hogyan?
– minden bizonytalan,
s a kín határtalan…

…most sötét este van –
– várom hogy keress,
hogy szemembe nevess,
hogy boldogan szeress,
vagy csak hangod halljam:
bársonyos drága dallam…

(…elröpít halkan –
– szárnyára vesz az éj
s álmomban nincs zavar
mosolyod betakar-
szivem nyugodt:
Veled vagyok…)

Legutóbbi módosítás: 2009.08.16. @ 20:40 :: Havas Éva
Szerző Havas Éva 370 Írás
Nagyon szeretem a verseket. Időnként írok is, több-kevesebb sikerrel. Nem tartom magam költőnek - igaziból magamnak írok...nem számolgatok szótagszámot...néha csak úgy jönnek a gondolatok, én leírom őket...aztán vagy vers lesz belőlük, vagy papírgalacsin... Éppen ezért mindig van nálam papír és toll, na meg a telefonom jegyzete is teli van kósza gondolataimmal :)))