Ma – ha Ti is jónak látjátok – beszéljünk egy kicsit a kompozícióról!
A kompozíció lényegében a m?vészi tárgy elrendezése, és központi kérdése az arány.
Oké, de mit nevezzünk aránynak?
Az arány szót írva els?sorban nem, vagy nem csak matematikai fogalomra gondolok. Az arány, arányos szavak sokkal tágabban is értelmezhet?k. De joggal mondhatjuk, az arányos szó alapvet?en pozitív értelmezéssel bír. Ha egy épület, egy test nem arányos, hanem aránytalan, azt nem szoktuk szépnek gondolni.
Nem véletlen, hogy Arisztotelész az arányt a szépség elengedhetetlen kritériumának tartotta. Ha egy bírói ítéletr?l azt mondjuk, hogy aránytalanul enyhe vagy szigorú, azt is mondjuk, hogy nincs arányban az elkövetett vétséggel, azaz igazságtalan. A görögök ebben az értelemben az arányt etikai kategóriának tekintették, és tekintsük mi is annak.
Annak is.
A matematikában az arány két mennyiség, mérhet? dolog viszonya. Maga a mérés is arányítás, hiszen méréskor a választott mértékegységhez viszonyítunk.
Az arány két (azonos mértékegységben értett) érték hányadosával fejezhet? ki.
Ez ugye lehet felez?, harmadoló és így tovább, tetszés szerint. Sokan gondolják például, hogy az epikai – drámai m?vek megszokott ötös tagolása az 1:5 viszonyt takarja.
Nos: nem, nagyon nem!
Lássuk az egyik legmegnyugtatóbb arányt, az aranymetszést, amit a középkorban, reneszánsz idején „isteninek” is neveztek.
Vegyünk egy szakaszt, és ezt a szakaszt vegyük kétfelé az aranymetszés szabálya szerint!
Meghatározva: aranymetszésr?l beszélünk, amikor egy mennyiséget, illetve egy adott szakaszt úgy osztunk két részre, hogy a kisebbik rész úgy aránylik a nagyobbikhoz, mint a nagyobbik rész az egészhez.
Ezt rágd meg, én közben elmondom, hogy matematikailag ez ritkán eredményez egész számot, de az ókorban, reneszánszban nem is nagyon tör?dtek evvel, mert inkább szerkesztették!
Például az ötágú csillaggal, ami tökéletesen aranymetszett!
Na most, hogy kerül ez a m?vészetbe, f?leg az irodalomba?
Elmondom!
Pontosabban megmutatom Neked néhány ismert m? aranymetszési helyét!
Lásd Magad!
M? címe Hossza Aranymetszete A metszet tartalma
Iliász 21 ének 13. ének Harc a hajóknál
Romeo és Júlia 5 felvonás 3. felvonás L?rinc barát beavatkozik
János vitéz 27 ének 17. ének Jancsi hazatér, Iluskája halott
Toldi 6 ének 4. ének Bence a nádasban felleli Miklóst
Mint látod, igen-igen fontos, kulcsfontosságú helyekre kerültek a metszetek!
Végül, nézzünk egy lírai példát is!
Vajda János Húsz év múlva cím? versére esett a választásom, mert…
Csak!
Imádom ezt a verset, a magyar irodalom egyik legszebbikének tartom.
Nos, a vers négy versszakból áll, vagyis tizenhat sorból! Hosszabbik aranymetszete a harmadik szakaszban, a tizedik sorban van, és két szóra esik: „elálmodozva, egyedül”.
De hisz – döbbenünk rá – ez a két szó adja a vers alaphangulatát, ezek kulcsszavak: álmodozás és magány.
Csak álomban, magányban bukkan föl Gina képe, a „múlt ifjúság tündértaván” merül föl „hattyúi képe”, mely a Mont-Blanc-ember szívét fölgyújthatja. És erre, épp erre a részre esik a vers aranymetszeti helye, mint látod.
Ne gyere nekem avval, hogy véletlen, kérlek: ne!
Legutóbbi módosítás: 2009.08.29. @ 05:22 :: Kavyamitra Maróti György