Mikor a tó sima vize,
a langy szélt?l remegni kezd,
mintha tündér fújná ide,
olyan csendes, nem is neszez.
Borzolt tükrén futó csillám
elmosódva ér a zöldbe,
halkan csobban, sirálymintás
árnyék ül a mohos k?re.
Sötét szürkén tornyosulnak
fejem felett a fellegek
túl a parton fények gyúlnak,
sötét van, hát hazamegyek.
Matos Maja : A TNÁL
2009.08.17.
Matos Maja
Vers
11
Szerző Matos Maja
249 Írás
Itt otthon érzem magam.
Szívesen olvasok, írok.
www.majalapja.eoldal.hu