Mostan nagy zavarodott vagyok, mert a Willő néninek megígértem aztat, hogy elmesélem a beavatásomat a kefe tudományába. Hát megvót a gyakorlati okítás. Az Ica beleadott apait, anyait. Két hete vót, de azóta is a hatása alatt… állok…
Én olvastam, mint kiscsákó a sci-fi újságban a fekete lyukakról, de ez, amit az Ica mutatott, ez valami fenomenális. A kettő között fényévekben mérhető a különbség az Ica javára.
Mostan már kezdem érteni, hogy a papus miért lett puncipecér! Amikor a Bécusnak meséltem a dologról azzal akart riogatni, hogy egyszer majd jól elnyel egy ilyen fekete lyuk.
A kis tökéletlen nem is tudja, az egészben az a legjobb! Az Ica mondta is, hogy még a szemem is felakadt! Olyan irodalmiatlan a csaj, hogy az őrület. A költő aztat mondta vóna: …szó bennszakad, lehelet megszegik…, mert hogy ugye erről vót szó…. Ki vótam ájulva!
A Kámai Szutyorból is kaptam ízelítőt. Néhány figurát majd csak a Testnevelési Egyetem elvégezése után tudok megcsinálni. Viszont már nem akarok traktoros lenni. Inkább misszionárius. Eztet a figurát megkomáltam. Misszionárius akarok lenni. Három műszakban!
Az Ica mondta, hogy én is elkápráztattam a lingilógimmal. Olyan – mondta – mint egy hangszer. Én egy páncéltökös pianínóra gondoltam, de alaposan lehülyézett. Olyan, mint egy oboa! Mint egy hangversenyoboa!
Én nem is tudtam, hogy az Ica zenész családból származik. Amikor eljátszotta rajta az örömódát, visszatapsoltam. Különösen az, az ötperces szóló volt virtuóz…Ez a darab a kedvencem lett azóta… Szóval kupálódom oboaátiratokból kifolyólag. Ha eztet előbb tudom, akkor a kodályi módszert már régen magamévá tettem vóna.
Az Ica mondta, hogy a jövőben havonta kell továbbképzésre jelentkeznem. De nem a Munkaügyi Központban, személyesen őnála. Eztet mondania sem kellett vóna, ott csupa szakállas bácsi tevékenykedik…
A Laoci írta a levelében aztat, hogy futtatja a Bözsit. De nehogy félre tessenek engemet érteni. A palota kertjében, hogy megtartsa aztat a dögös formáját. A múltkor is, amikor elhúzott az egyik kerti munkás mellett, összefutott a taknya-nyála a figurának.
Most elhúzom a belem, mert megyünk a Papussal – fáklyásan – felvonulni.
A szomszéd tanyára megyünk, a nagyihoz, és felénk még balkán van. Villany nincs…
Csókolom
Legutóbbi módosítás: 2009.08.08. @ 10:44 :: Schődl Gábor