Ha a világ
volna siket,
én meg hallanék…
Mások lesnék
arcom, szemem,
s mozgást, ajkamét.
Jókor reggel
úgy ébrednék:
óra csörög és
els? rögtön
a rádió,
kapcsolnék zenét.
Hírek. Járna
ennyi bajjal
békésebb világ?
Nem lennének
vadászgépek,
ágyúk, katonák!
Rádió se –
hökkent meg a
játszó képzelet.
Nem is tudom,
hogy tetszik a
fordított szerep.
Melyik több: a
lefojtható,
tiszta látomás,
vagy ha dalla-
mok ragadnak,
hangok járnak át?
Az bizonyos,
valósb volna
számtalan dolog,
ugyanakkor,
mit így tudok,
rejtve lenne sok.
Amely maga
szépségével
hangtalan beszél,
a természet
érti csak meg
a csönd emberét.
Igazából
?k élik át
hangok özönét!
Ha a világ
volna siket,
én meg hallanék…