javaslatára – 1975 óta
a Zene Világnapja –
Zenét, zenét, zenét adjatok!
Zenéljetek minden sarkokon!
Zene szóljon, lélekmélynyi,
onnan törjön, áradjon,
hol legmélyebb énünk lakik,
hol démonok élnek és angyalok.
Zene a leg?sibb, az els?,
káoszból kozmoszba léptet?,
rendez? és rendszerez?,
szívmagányban elrejtez?
teremtett M?vészet.
Miel?tt Isten szólt volna:”Fiat!”,
miel?tt Isten látta volna az Utat,
a képeket miel?tt látta volna –
a szférák zenéjét hallotta
odabent és amott fent –
zenei mintára alkotott mindent.
Még nem szólt, még nem képzelt,
csak érzett: zenét, harmóniát hallott.
Hát els?ként zenét, zenét,
zenét adott. Zenét nekem adjatok!
A zene bilincsbe ver, a zene fölszabadít,
a zene fölkavar, a zene elandalít.
Zene szóljon minden sarkokon,
és szerte az ?szül? tereken,
lent a Földön és tágas Egeken
áradjon, repdessen, éltessen
mindeneket a zene, a zene, a zene!
Csak zene, csak zene: zene legyen!