Pogány Gábor Máté : Id?tlen-veledlenek

Naplopó percek napoznak

Tercet énekl? zongora tetején

Sajnos nem bírom tovább

Fel kell kiáltsak

Ne tartson tovább e regény!

Túl sok az id? meg a távolság köztünk

De minden pillanatban együtt vetk?zünk

És együtt alszunk el, párnámon pihensz

Egy szerelmes szótól csendesen pihegsz

Lehet, hogy közhely, ha kimondom újra

Szeretlek, ezredjére s ?sid?k múlva.

Legutóbbi módosítás: 2009.09.03. @ 15:52 :: Pogány Gábor Máté
Szerző Pogány Gábor Máté 82 Írás
nope