Ilyenkor nem tudom,
van- e késztetés benned,
vagy játékos-bolondos kedved
visz olyan utakra,
ahonnan nem vagyok elérhet?.
Ilyenkor, magányok ülnek
szürke szárnnyal összes vállaimra,
és nem Monostor tornyát nézem
töretlen hittel.
A temet? kövein keresem
elmentek tótos nevét.
Mesét, félig regét faragok öt perc alatt,
hogy elfelejtsem.
Hiába megélt és tiszta érzet.
A költészet furcsa játék.
Sokan m?velik.
Telik rímre, értelmes gondolatra
majd mindenkinél
Imitt-amott.
Összállni? Vigéc, meg sz?z hetéra?
Saját, emésztett lomot
pakol hiányod-pokol
asztalomra.
Nem vagy itt.
Most nem tudom, milyen a kedved.
Kezembe rekedtek mára
kiírt simogatások.
Látok.
Vörös sipkájú kertitörpe.
Hinném, megváltoztatnám a világot.
Neked.
Legutóbbi módosítás: 2009.10.11. @ 19:45 :: Balog Gábor -csataloo
