Elcsépelt vagy, akár a mondat,
ha azt mondom, rossz helyre fújt a szél,
pedig közel az igazság,
mögötted csalán, fejed felett kökény.
Félméteres, tövis szegezte életút,
arcod csalán csapdosta nyúzott szirmain
nyomot sem hagy a remény,
belátod,
gyökeres ragaszkodásod, átok,
önmagad letépni vágyod,
hogy újjászülethess tarka rét ölén,
bár, tudod, minden bizonytalan,
talán jobb ma egy kökényes,
mint holnap egy feléd tartó
felbőszült tehén.
Legutóbbi módosítás: 2009.10.13. @ 08:02 :: Kőmüves Klára
