A mellékelt képr?l emelek szót bevezetésül:
Ivan Konsztantinovics Ajvazovszkij festménye látható.
ââ?¬Å¾Holdfénybeli éj Krímbenââ?¬Â (1859).
Vászon, olaj: Orosz Állami Múzeum, Szentpétervár.
Karaszan település fel?l való kilátás a Partenitszkij öbölre, Partenit és Ayu-Dag, más néven Medve-hegy.
Er?s még kezed, holott ?sz a hajad,
Hamvai közt, szemei alatt látom az apát,
Ki munkás is volt, és edzette a katonaság
Türkmén sivatag, hol rádiósként szolgált.
Nekem sokat adó kar, oly sokat mutatott.
Kezek közé horgászbotot vagy súlyt adott.
Szóval és tettel fiút, s fiúból férfit faragott,
Tengeren, és édesvízen mindenhol pecázott.
Ott voltam veled, én olykor félénk, egyke.
Anyámmal vártunk haza, mert épp külföldre
Mentél megint, a messzi Dél-, Nyugat-, Keletre.
Jugoszlávia – onnan jöttél párszor, ajándékkal tele.
Románia, és olykor még Magyarország fel?l.
Sokat utaztál, mert: „Nekünk enni köll…”
Emlékszem még az új, kék farmerod,
Az els? a városban, ami a tiéd volt.
És a távirányítós autók? Emlékszel apa?
Az els? dolog életemben, mi ment arra,
Meg arra is. Az els? dolog, az els? csoda,
Ami úgy ment, ahogy kezem parancsolta.
A tengerpart? A forró kormányos LADA?
Minden héten szombaton irány Nyikolajevka!
Szakadék, és kavicsos part, hullámok robaja
Felfeküdtünk rájuk, s dobott is ki a partra.
És egyszer, amikor azután jöttünk haza!
Kezembe adtad a volánt: „Vezess Oljeska!
Hatvannál ne menj többel, annyira ne légy laza!”
Büszke voltam a velem utazó, egész családra.
Egyszer pedig elaludt az úton a szül?k fia,
Öledbe vettél, felkaptál, és bevittél a házba,
Oda, ahol laktunk kilencvenhatig, emlékszel apa?
Szimferopol, Szevasztopolszkaja utca…
Emlékszem mindenre, emlékszem apám,
Ahogy kerestük a csalit kéreg alatt a fán,
A sportpályára is, ahol húzódzkodva izzadtam.
Arra is, amikor költöztünk s talicskában utaztam.
Most Gyulára megyek pihenni, sokat dolgoztam.
Vonaton ülve könnyel, örömmel reád gondoltam –
Az évek havával borított halántékodnak bája…
Várom, hogy a kezed újra a kezemet rázza!
2009.09.28. Gyula felé, Gyoma állomásnál állt a vonat…
Legutóbbi módosítás: 2009.10.29. @ 00:00 :: Lazarev Oleg Alekszandrovics