Belehalok, ha olyan leszek, mint te;
s ha nem akarok olyan lenni, akkor?
Végül is, ha leszek – abba pusztulok,
de már vagyok – lekéstem-e bármir?l?
El?bb-utóbb leszek, miként te, ki most
jöv? id?be vált, pedig már múlt vagy.
E köztes léten, hogyha túl leszek majd,
hát fölkereslek: szóljunk az id?r?l,
ami úgy nincs, hogy van, és úgy van, ‘hogy van,
nem is másként, én meg szederjesed?
lakmuszpapír abban a kísérletben,
ami végül is az én b?römre megy.
Legutóbbi módosítás: 2009.10.22. @ 21:33 :: Petz György
