A Grimm mesék világában eszmélve, kicsi lelke is mindig valahol a fellegekben járt.
Hitte, az óvodai éneklésből, versekből és a délutáni pihenők alatt hallott mesékből áll a mindenség. Biztosra vette, a világ tele van királylányokkal és királyfikkal, bár tudta, gonosz boszorkányok is vannak – hiszen éjszaka azért kell anyuék ágyába menekülni -, de a jó tündér a végén mindig segít. A szép, és a jó kislányok is elnyerik jutalmukat, meg ugye a hős daliák szerelmét, a rosszak meg legjobb esetben szétpukkadnak.
Még egy nagyon fontos valami volt, amit már akkor tudni vélt…
Szeretni valami csodálatos dolog.
Persze, nem tudta ezt megfogalmazni, az okostojás felnőttek mondják így. Ő csak abban volt biztos, hogy ebéd után a kis szétnyitható ágyát a Rajtmár Pisti ágya mellé kell valami ügyességgel tennie, és vigyázni, nehogy az az undok Rita megint megelőzze.
És az is sokat jelentett, hogy Pisti alvás közben felé fordul-e.
Bár Homoky Lacinak is mindig akkor kellett mosdóba mennie, mint neki, de olyan furcsa volt, még azt is nézte, amikor Kisjutka pisilt. Ki is szerelmesedett rögtön belőle.
Édesanyja féltette, hiszen ő már tudta, nagyon sok sírás fogja még kísérni a csöpp lány életét, ha csak a jóban és a szép álmokban hisz.
Kicsit rosszallóan csóválta a fejét, s megpróbálta őt a világ valóságába irányítani.
Hazafelé sétáltak az óvodából, és a cserfes szája be nem állt az aznap történtekről, s az utcán mindenkinek hallania kellett a frissen tanult verseket, énekeket.
Meg azt is, hogy a nagycsoportba két új fiú is érkezett, de olyan egyformák, még az óvó néni sem tudja őket megkülönböztetni. Csuda helyesek, anyu ezt el sem tudja képzelni! Az egyiket Iszak Zolinak, a testvérét Tominak hívják.
Kisjutka szerint a legszebb nevek voltak.
— Édesanya, én olyan szerelmes vagyok! — szakadt ki a kislány szívéből.
Szülője döbbenten állt meg a főtér kellős közepén.
— Kibe, édes kislányom? — kérdezte, és addigra már alig tudta elrejteni feltörni akaró nevetését.
— Hát… Az Iszakokba — jött hatalmas sóhajjal a válasz.
09.10.05.
Legutóbbi módosítás: 2009.10.05. @ 21:28 :: Pulai Éva