Heinrich Heine: Titok
(meghallgatom)
A szemünk száraz, sóhajunk sincs,
Mosolyunk nevetésbe vált,
Pilláinkat sem árnyalja tincs,
Titkunk örökre összezárt.
Lüktető sápadt kín épül bús
Lelkünk véres talapzatán;
Vadul tombol szívünk odabenn,
Szájunk görcsbe rándul némán.
Kérdezd meg a bölcsőben ringót,
Faggasd, válaszol a tetem,
Tán’ elmondják néked a valót,
Amit én sohasem mertem.
Geheimnis
Wir seufzen nicht, das Aug ist trocken,
Wir lächeln oft, wir lachen gar!
In keinem Blick, in keiner Miene,
Wird das Geheimnis offenbar.
Mit seinen stummen Qualen liegt es
In unsrer Seele blutgem Grund;
Wird es auch laut im wilden Herzen,
Krampfhaft verschlossen bleibt der Mund.
Frag du den Säugling in der Wiege,
Frag du die Toten in dem Grab,
Vielleicht daß diese dir entdecken,
Was ich dir stets verschwiegen hab.
Legutóbbi módosítás: 2019.07.09. @ 15:18 :: Adminguru
