Torjay Attila : Szőke

*

    — Megjöttem drágám, úgy siettem, akkor megyünk moziba?

    — Szia, azt hiszem, ma ne menjünk.

    — De hát tegnap megbeszéltük, hogy megyünk, a jegyeket is megvettem már.

    — De mégse menjünk.

    — Jó, megkérdezem Feriéket, hogy átveszik-e. Tehát nem megyünk?

    — Nem.

    — Rendben.

    — Vagy mégis?

    — Mégis? Akkor most mi legyen?

    — Hát nem tudom.

    — Te akartál menni.

    — Jó, menjünk. Menjünk talán.

    — Mi az, hogy talán?

    — Gondolkodom, hogy menjünk-e.

    — Még van fél óra…

    — Jó, menjünk.

    — Tehát igen?

    — Illetve ne. Talán majd később.

    — Később már nem lehet, hatra szól a jegy. Tudod mit? Én megyek, te itthon maradsz.

    — Ez vagy te! Még egy moziba sem vinnél el!

    — Dehogynem. Akkor jössz?

    — Nem tudok addig elkészülni. Nézd meg, hogy néz ki a hajam!

    — Brad Pitt a főszereplő.

    — Rögtön készen vagyok.

    — Kint megvárlak.

    — Illetve, mégse menjünk.

    — Miért, már megint?

    — Múlt héten olvastam, hogy két éve megcsalta a feleségét.

    — Úristen. Van még tíz perc, mi legyen?

    — Menjünk holnap.

    — Holnap? Mára, mára szól a jegy, nem holnapra, nem holnaputánra.

    — Persze, te teljesen hülyének nézel, tudom, hogy ma, ma van, holnap meg holnap.

    — …

    — Most meg miért kapcsoltad be a tévét?

    — Hogyhogy miért? Hogyhogy miért? Mert nem megyünk moziba, azért.

    — Szóval azt mondod, hogy ne menjünk?

    — Nem! Én végig azt mondtam, hogy menjünk! Azt mondtam, azt mondtam, azt mondtam! Ééééérted?

    — Most meg miért kiabálsz? Ha meggondoltad, kapcsold ki a tévét, és mehetünk.

    — Micsoda? Azonnal szedd össze magad, és induljunk, mert nem állok jót magamért!

    — Ha így üvöltözöl, akkor most már azért se megyek. Nem megyek sehová. Goromba fráter!

*

    — Mentők? A férjem kiugrott az ablakon.

    — Hány méterről?

    — Hát nem túl magasról, persze nem is alacsony, azt azért nem mondanám.

    — Hányadik emeleten laknak?

    — Pontosan a Kovácsék alatt, akiknek az a Wartburgjuk van, az oldalán a horpadással.

    — Ok. Nézzen le, kérem, vérzik a férje?

    — Van mellette egy tócsa, de az akár lehet víz is.

    — Milyen a színe?

    — Most már sápadt, nem olyan vörös, mint az el?bb volt. Még kiabált is.

    — Nem férje színe, asszonyom! A tócsa színe!

    — Milyen tócsa?

    — Ami a férje alatt látszik.

    — Azt hiszem kék. Nem, sárga. Sárga lehet?

    — Én tőlem lila is lehet, kérem, pontosan nézze meg, milyen színű.

    — Nem lila.

    — Hál’ Istennek. Mozog a férje?

    — Ha enyhén rángatódzik a bal lába, az mozgás?

    — Az az.

    — Nem rángatódzik.

    — Jaj. Küldjük a kocsit asszonyom, rögtön ott lesz.

    — Milyen kocsit?

    — Hogyhogy milyen kocsit? Hogyhogy milyen kocsit? A mentőt!

    — Beteg valaki?

*

    — Halló, Központi Főügyelet? A mentőorvos kiugrott az ablakon…

Legutóbbi módosítás: 2009.10.09. @ 04:15 :: Torjay Attila