Sa’meg!
Ritkára jó napom van!
Postán kaptam az értesítést,
törvény-rendelkezés megszeg?je voltam,
aludtam gázpedál mögött,
és nyomtam-nyomtam,
ezerrel….
A radar százvatvaneggyel
lemért.
Ezért,
jószándékú kormányrendelet
etet velem most kefét!
Megírja Kócián Éva, hogy fellebbezésnek,
méltányosságnak nincs helye.
Igaza van.
Nyaram eltemettem.
?szben virágszálra leltem,
választásom,
nyomom,
vagy nem nyomom azt a gázpedált,
nem maradt. Siettem.
Ebédeltünk Szárszón? Siófokon?
Telt id?, és megrágott húsokon
nem rágódunk sepercet.
Indulunk, mert várt az otthon,
idétlen-tudatlan, kis lélek- kutya
kerengett farka körül,
messze, Horányban.
Magára hagyva több mint félnapig.
Várt hajnalig beszélgetés is, ha
arra szottyan a kedv. Szottyant.
A lesben álló, lapuló,
gyilkosságot, rablást, lopást
tízb?l félegyszer felderítet?,
technika-lovag,
párban szolgált és védett,
bemért. Itt jól,
és tiszttel tette dolgát!
Büntetésem, kóciánéva kiszabta,
negyvenötezer forintom mutatja,
balga voltam, szokás szerint.
Megyek fizetni.
Adósa nem maradtam senkinek.
Ezek nyer?k!
Csak ötletként dobom közösbe!
Jobban viselném, ha szabottan,
személyre választottan fizetnék
egyenruha-boltban kinek-kinek!
Összes fejre új sipkát, vagy sokkolót!
Valami láthatatlanná változtatót,
út menti kukkolásokat meghirdet?t,
vállalt, bevett,
európai módon.
Esély kevés, amíg a kordon
gordonkázik
magyar Parlament el?tt.
-csataloo-
BGJ.2009.11.12.
http://www.youtube.com/watch?v=C2I5YvzHf-I&feature=fvw
