hidegleléses ködök takarják
szemem és lelkem – reszketek én,
hol van a bársony simító álom
-magam maradtam a bánat hegyén-
miért hogy minden szürkébe fordul
-hova lett a kedves, pompás világ-
itt van az ecset – hol van a festék,
mosolyszikrákkal színezzük át…