Kőmüves Klára : Tizenhat évesen

Nyomtatás

Tizenhat évesen,

hazahozott, intettem kedvesen,

lábam fel párosan és szökkenés,

vidám: Ez az!

Ő meg visszatolatott és azt mondta,

sosem látott még ilyen bájosat!

Aztán tizennyolc,

családi gondok, érettségi íz,

a végén fáradtság,

egy barát spanyolba hív.

Húsz,

tanácstalan,

túl Anglián és  Wales-i álmokon,

már mama házában lakom.

Huszonegy,

búcsú a háztól,

erdőben élek végre.

Huszonkettő,

lassan vége.

Huszonhárom

hozza áldott énemet,

huszonnégy

ringatja legszebbségemet.

Huszonhétig

semmi más, fiammal felfedezni járok.

Üzennek: Komoly vagy, túl komoly,

aztán

huszonkilenc,

magam változtatom.

Harmincig

meg sem állok,

szerelmet lopnának tőlem,

én inkább máshol koldulok,

aztán vissza minden,

már megint

tizenhat

vagyok.