saját fotó
Utazom újra. Látod, nekem
a pezsgés hiányzik,
ne múljon el egy nap,
ne ébredjen a másik
céltalanul, ha élhetem.
A változás vidít.
Valahogy így van ezzel más is.
Lehangol az egyhangú ködös szürkeség.
Ma szép id? van,
felh?kt?l fényfoltos üde kék
tódul felém az ablakon.
Ha látnád!
Ezek itt a régi otthonom
?sz-deres dombjai…
Szeretném végre elmondani
milyen lelkesen, gondtalan éltem akkor,
megtáltosodva minden új tavasztól…
Tudod, a kert, az ?splatánok
megélednek, ha erre járok,
hangulat, érzések, évszakok, szavak
még megtalálnak
rozsdavörös gyérlombú fák alatt…
Nézd! A dicsekvést eddig kerültem…
Este, ha emlékeimt?l felhevülten
megérkezem, s várnád, hogy meséljek
ne hívj! Még friss a seb….Ne hívj fel…Kérlek.
Legutóbbi módosítás: 2009.11.30. @ 11:50 :: Koosán Ildikó
