“aki j?
a csend fel?l érkezik
a csend felé siet
aki elmegy”
az állomások mint fejfák
vigyázzák a tereket
felfalják a zsivajt
a hang
zavart
mint elme ha kibillen a vágásból
mit vérvonal hasít a végeken
s kattogják tovább a kerekek
a megfeszített síneken
nyüszít? szegek
taka taka takata
s a termek csak állnak
várnak
új fenék tesped
már a kih?lt helyeken
a füstös resti is feledi
az ikeset feledi
feledi
huzatos elve feled
feled
taka taka takata
csak a zsivaj mi itt marad
csak ez a zsivaj
csak az átkozott zsivajon át
hallatszik még némi szó
a régib?l
s a nemere tépi
jajongva tépi
már idegen a kégli
elherdált ékek
szakadt gúnyái az állomások
?rszemek ?k
a begán
maroson
pece partján
s ott a szamoson is
vagy a cenk alatt
kit vesznek fel
hiába faggatom már
a huzat is néma marad
Lucskai Vincze : A huzat faggatója
2009.11.08.
Lucskai Vincze
Vers
16
Jánky Béla emlékére
Szerző Lucskai Vincze
201 Írás
... ha majd a dalnok, kihal belőlem és állok ismét éktelen ... buckámat hordja szét kóbor szél, reménytelen, ha majd jönnek daltalan, kopár szavak lanttalan és gőg táplálja dacos lelkemet, kerüld majd érintésemet ... mi marad, egy morzsányi falat egy cseppnyi harmat ...