M.Simon Katalin : Istenek közt?

 

Nem tudom, valóság vagy álom

Mi történt velem,

Istenek közt jártam

Az Olimpus hegyen…

Zeusz, kit módfelett csodáltam,

Csak nézett,

S én vártam,

Mily szókra nyílik

Isteni szája?

 

Állok és merengek,

Te, földi lélek!

Tiszta csoda, hogy felértél oda,

Hol istenek tanyáznak,

Egymás közt vitáznak…

Isteni szavammal kérlek,

Térülj és fordulj,

E helyről el! Indulj!

Menj le a völgybe,

Virágos rétre,

Hol helyed vagyon,

Hol kristály a víz,

A számrendszer tíz…

Lelkemre vallom,

( Nimfáktól hallom),

Szebb azon helynél

A világon nincs!

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2009.11.20. @ 20:19 :: M.Simon Katalin
Szerző M.Simon Katalin 248 Írás
Alázattal adózom a z írás hatalmának. Számomra az írás nem csak önkifejezés, hanem maga az élet. Szeretem a ritmust, a dallamot, szeretem az életet. M. Simon Katalin