A különbségek azonosságai
Magány- Romantika- Sznobság- Szerelem
Gyere hozzám, kérlek, tapaszd be belülr?l a füleimet, ne halljam, ahogyan háborog bennem a semmi. De ha már úgyis ott vagy, töltsd ki azt a helyet magaddal – ez most magány?
Nem tudom. Lassan két hete nem láttam ?t. Nagyon hiányzik. Bel?lem.
Nem tudok másra gondolni. Erre teszek rá egy lapáttal. Ha rosszkedved van, mert hiányzik a szerelmed, hát egy dolgot ne tegyél! Ne hallgass szerelmes dalokat! Mert nem csak rosszkedved lesz, hanem eszméletlen szaaar! Na. Ez van. Nincs velem, ezt mi vállaltuk, tudtuk, hogy ez lesz.
Furcsa ez a szerelem-dolog. Furcsa felfedezni a közhely szavak korántsem közhely értelmét. Romantika. Szeretkezés. Ez a második, persze, ez különösen izgatja az én korosztályomat. De nem, mégsem. Minket a szex témája érdekel. Nem a szeretkezés. De csodák csodája, hatalmas különbség van! Én sem tudom, miért. De van. Hogy melyik a jobb? Hát… Mikor melyik. Én sem értem. Biztosan nagyon sok szexológus írt már a témáról, szerintem fölösleges. Tapasztalni kell, nem érteni. Olyan, mint a romantika. Ha direktbe szeretném megteremteni a párom és köztem azt a tipikus lilaköd légkört, akkor biztos, hogy nem sikerül. Amolyan fél-direktben kell csinálni. Reflexb?l, mégis magabiztosan.
Mondok példát: El?z? partnere nagyon gazdag. De jó – mondom. Én nem. Nagyon nem. Ez a gazdag fiú, amikor egyévesek lettek a kedvesével, elvitte külföldre, vásárolni, tengerhez, meg minden. Hát, köszi. Eljött a nap. Amikor mi is egyévesek lettünk. Nagyon stresszeltem, aludni nem tudtam el?z? este, a gyomrom görcsben, nem tudtam, mit tegyek most, a volt fiú külföldre viszi a mostani barátn?jét, de én ezt nem tudom megtenni, s?t, semmi ilyesmit nem tudok megtenni. Hát jó. Letelt a nap, este mentünk hozzánk. Én azt vártam, hogy mikor fog bel?le kirobbanni az, hogy mennyire lúzer vagyok, hogy még a Riviérára sem tudom elvinni ?t, mert ugye a másik… Hát nem ez lett. F?ztem egy vacsorát. Gyertyák. Kettesben. Mosolyogva. Annál szebb estém még sosem volt. ? elvitte az övét a francba, de én meg magamat adtam, és ez neki többet ért minden hülye anyagias dolognál, ami ebben a világban van. Ez pedig, hogy sikerült ?t boldoggá tennem, na, engem meg ez tett boldoggá. És azon az estén jobban szerettük egymást, mint bárki bárkit a Földön. Pedig csak egy gyümölcsleves volt, és egy mediterrán-tál, amit csináltam neki.
Ez a lány egy csoda. Biztos, hogy nem ember. Angyal. Vagy nem is tudom. Manó. Igen, ? egy manó.
Lázár Ervinnek van egy Manógyár cím? könyve. ? ebben azt írja, hogy manók folyamatosan születnek, minden manó másmilyen. Attól függ a jellemük, hogy milyen az id?. Ha napos, hát jókedv?ek, vidámak. Szélben pedig, meg viharban, meg nyári záporkor, meg ciklonkor, mindig más manók jönnek létre. És mind láthatatlanná válnak születésük után.
Minden embernek van manója. Ha nem egy, hát több. Ott ülnek az ember vállán, ott vannak a feje búbján, az alsógatyái között, a tangás fiók mélyén, mindenhol! Az én manóm Fruzsi. Ez biztos. És ? is mindig velem van. Meg én is vele.
Nem tudom, hogy a külföldre elvitt lány vajh boldog volt-e az úton. Persze, biztosan jó volt tengerezni, meg plázázni, meg külföldezni, de boldogozni is voltak? Vagy csak sznobozni.
„Bár volna tél még, havazna hó,
De vigyorog a nap. Tavasz van, ó.
Nyúlik megint a vágyak kurta titka,
miként ha füst, fonódik ujjaidra.
Volnék nyakadra csöppent körtelé,
volnék ruhádba kent hasonlatok,
apró göröngy, ha megbotlasz belé.
kicsiny bogár, ha eltaposgatod…”
Varró Dániel: Sóhajnyi vers a szerelemr?l (részlet)
miért nem csörren már
a mobilom
e fiú több órája erre vár
de kibírom
hogy jól vagy e
sejtenem nem lehet
szerelmed
sajnos nem hatol ide
mert böszme nagy
köd van a városon
hopp
egy fotonka átoson
de csak az aksi merül
meg az életkedvem
ki is kapcsolom inkább
Legutóbbi módosítás: 2019.06.25. @ 10:59 :: Pogány Gábor Máté
