Csúszós utakon,
mégsem botladozva
éveid felgy?jtött kincseit
csokorba fonva,
kis fekete,
féllábas b?röndbe csomagolva
megjöttél,
visszajöttél
tarnócai rózsa!
Tán a t?z, magadban hozott,
tán önkeresések oldott,
feloldozott,
vélt-valós b?neidre kimért penitencia
dalolt a Miatyánkban,
és nyitott szívvel mondtam,
üdvöz’ légy, Mária lánya,
nyárból idecsöppent,
Karácsony- hozta
Tarnóca-virága.
Tudd, te szép, illatos,
Horányba hosszú út vezet,
bárki járja!
Lábad, akadhat
visszatartó rögbe,
botolhatsz,
cip?d ragadhat
bokáig ér? sárba.
A hóba jöttél fehéren,
fehér ló párja.
Meséket regölni, ülni éjszakába
varázsolt t?z elé.
Te kedves. te jó,
te lélek.
Tarnóca virága.
-csataloo-
BGJ.2009.12.23.
Legutóbbi módosítás: 2009.12.23. @ 14:17 :: Balog Gábor -csataloo
