MESE
A fél- de csillagszem?,
volt-juhász dühöngött.
Szidta párját, bíborban született Esmeraldát,
hogy te kurva!
Mikor jössz végre rá,
újra és újra lépsz rég elszaladt folyóba,
hóra viszed elszállt álmaid,
hamis sziporkát képzelsz saját szemedbe!
Bukott juhász, versenyben botcsinálta.
Új király.
Az embermentes puszta, magány,
birkák ura.
Tajtékzott.
Kicsit fura, hogy nem ismerd fel, Esmeralda,
lábadra vastagon kent gyanta a b?rt viszi
sz?r helyett egész a szívig!
Értem, hadarta dühb?l hatvanas hanger?,
ritkán születhet szimpla n?,
mindegy, pór vagy nemes,
netán olyan, mint te, Esmeralda,
kinek magyarázni bármit is érdemes,
mert öntörvény? mind a lyukkal
büntetett-áldott.
Nem értem! – ordította.
Sivatagba, homokot lopni induló,
indulás el?tt füledbe suttogó
húsz helyen ugyanaz Grál-lovag,
semmi arc,
döglötten mért rondít a mi életünkbe?
Csukott ajtót,
a tegnapot mikor teszed be
érdemelt helyre, porfogónak?
Jónak ítélt apád. Idétlen király.
Kezed, s szerelmed is kijár nekem,
mondtad te, Esmeralda!
Akkor meg mi francba
bújsz fingszagú, rothadó világba
oszló test miatt?
A tolvaj elnyerte büntetését.
Kevés volt tudása.
A tízparancsolat
számozatlanul kimaradt nála az oktatásból.
Lopott.
Kéz-levágás helyett
a sárkány egyben ette meg.
Két napra rá, emlékm? helyett,
büdöset szart utána.
Ejnye Esmeralda, ha kellek, élj valós világba’!
Gyerünk az ágyba!
Ha nem, ha kísért az oszló,
az ál-Grál,
csak szólj! Apád-király is besegít majd,
amúgy se szível.
Építs álmokat tört homokból.
Hallgasd, hogy dorombol
f?n, síva, számum.
Nézegesd
a kövek alól kibúvó skorpiókat.
Én versenyben nyer koronát
vigyorral teszek majd vissza
bármi fejre.
Megyek. A birkanép éhes.
Ideje etetni, s rájuk ereszteni a kutyám.
-csataloo-
BGJ.2009.12.17.
“Mikor születtem, a kezemben kés volt –
azt mondják, ez költemény.
Biz tollat fogtam, mert a kés kevés volt;
embernek születtem én.” (József Attila)
Az a bajom ezzel a verssel, kedves csataloovam, hogy az az érzésem; bökvers,
utalásai ismeretlenek, története nem áll össze. Mintha olyan erd?be vinnéd az olvasót, ahol a bükk, a platán, a gesztenye él? tilalomfaként állnának földbe szúrva, gyökértelenül.
Sejtem az alanyt, de nincs állítmány, csak fikció.
Didaktikus is egy kissé, na, szóval NP, ha rám is neheztelnél emiatt, írj nyugodtan egy naplót mülledérmaca áruló címmel, én továbbra is szeretlek 🙂
Legutóbbi módosítás: 2009.12.17. @ 10:57 :: Balog Gábor -csataloo
