Egy klasszikus. Kicsit másként.
Paul Verlaine:
?szi sanzon
(Chanson d’automne)
?sz vonója
Búját rója
Szívembe,
Komor könnyel
Hosszan önt el
Keserve.
Megjött hát az
Óra: sápaszt,
Kínzatok.
Emlékezem,
S a múlt bennem
Fölzokog.
Útra kelek,
Vad szél követ,
Elragad
S himbál, cibál
Holtan, akár
Holt avart…
Chanson d’automne
Les sanglots longs
Des violons
De l’automne
Blessent mon coeur
D’une langueur
Monotone.
Tout suffocant
Et blême, quand
Sonne l’heure,
Je me souviens
Des jours anciens
Et je pleure.
Et je m’en vais
Au vent mauvais
Qui m’emporte
Deçà, delà,
Pareil à la
Feuille morte.
Legutóbbi módosítás: 2019.07.09. @ 15:18 :: Csordás László
