A szerkeszt? el?szava: Ünnep van, örvendjünk!
Szétázott újságok rongyain
Még a tegnap pihen el.
A holnapi emlékeid el?l is
Riadt gondolat – galambok
Rettennek az éjfélbe.
Nem is oda talán, nem más
Varázs kapuján kopog a
Magány. Nélkülünk nincs is
A talán, melyben remény
Tölti fel a találkozást.
Kocsma-pára g?ze ?z a jöv?
Elöl, t?led és magamtól el,
Hol tudom, hogy a halál
Vár, mint Kékszakállú
Termeiben a varázs,
Mit sosem tudok
Meg talán.
Legutóbbi módosítás: 2009.12.26. @ 11:54 :: dr Kocsi Katalin