Ez a délután is kihátrál a napból
Királyi ragyogással köszöntött be pedig
Az ebédet éppen hogy elfogyasztottuk
Erzsi a kávét hozta éppen
A vágy szenvedélyesen hangolódott
Sziesztázáson járó gondolataimra
Aranysárga és meleg képek ejt?ztek
Képzelet lebegtette tájaimon
Elméláztam hát könny? borra bízva
A valóság súlyos szárnyait s lettem
Er?tlen dönteni való-e vagy álom
Annyit éreztem nem csapkod csak lebeg
M?anyagszatyorban mappa s két toll
Tekert biciklit a szürke útkígyón
Gizgazokkal díszes útszélen
Megálltam bólintottam a látványnak
Nagyon belül biccentett az énmély
És el?szedtem a rajzeszközöket
Majd gyorsan átloptam picike papírra
A tájat kés?bb otthon ki is festettem
Szebbnek találtam a valóságosnál
Odaügyeskedtem könnyelm? felh?ket
A term?zöldek az ?rületsárga repcetábla
Felül a kékeskék ég jól mutatott igazán
Nyugágyra ültem a kert zugában
Bokrok közt macskatest? verset
Láttam eloldalogni tudtam ha farkánál
Fogva ráncigálnám visszabaltázna
Így csak képzeltem a jajdulását
Képzelt karmolását simítottam
Csodásan jólesett a nyomban-gyógyulás
Pillangó röptére tévedt figyelmem
Virágról virágra szinte csak érintve
Egyszerre elt?nt picit h?vösebb lett
Az új képr?l akkor jutott eszembe
Kimaradt néhány átsuhanó madár
El?keressem elég ha leírom
Minek mozdulnék szó fut a papíron
És átúszik olvasóképzeletbe
Kiszabadulva szemhatárkeretb?l
Az id? pedig lehevert nyújtózva
A kertben ott az elhagyott nyugágyon
Alkonyodik az ég is veres lett
Ez a délután is kihátrált a napból
Legutóbbi módosítás: 2009.12.19. @ 11:55 :: dudás sándor