Elcsitulok, ha éj közelít,
arcod előttem, ágyra feszít.
Bomlik a haj, kicsusszan a tincs,
gyógyul a testem, sebhelye nincs.
Árnyad a falra festi magát,
hallom a hangod, nincs ne tovább.
Éber a bőr, beleszédül a szó,
csók melege – libabőrtakaró.
Őrzöm a titkaink, már sose félj!
Óvom a lelked egész melegét.
Gazdag e pillanat, koldus a hét,
adj ide mindent, ez nem elég!
Legutóbbi módosítás: 2009.12.18. @ 16:30 :: Kőmüves Klára
