Utáltam: kamaszkor,
a karmos serdülés,
mikor megneveznek,
tudják honnét, merre,
de elfeledték mind,
amiért utálnak;
bár nálam tisztábban
bele-a-képükbe
kit?l is kapnának –
napi extázis kell,
nem a körülmények
ragacs-vakerászás,
meg félni a n?ket,
annak panaszkodni,
ki azt hiszi – ? kell,
s megnevezni mindent,
tiszta szópengével
ha bele is vérzik –
nem aludni éjjel,
leped?t szaggatni,
nevét ismételni
annak, ki nem tudja,
és belerokkanni
szóval takart szóba,
miért nem értenek:
nyakam odatartom,
miért is harapnak?
Legutóbbi módosítás: 2009.12.04. @ 20:40 :: Petz György