Néha olyannak adsz búcsúcsókot
Kinek nem is köszöntél
Illata mégis illat marad
Émelygő homokóra módján
A megannyi ha és talán pereg
Rekedtes ódája ránt
Éber kómába
Majd ellazuló szerkezete a világnak
Emlékké rontja állagát
A tegnap még megélt jelen
Mára a jövőre felkészítő múltat jelent.
Meglátni és akarni akaratlanul
Majd nem is látva elfeledni
Tavakon sétáló angyalokra célzom
Ártatlan értelmetlenségek
Valós és vélt ok
Rémeket szépítek meg
És ártatlanokat rontok el
Romlottságom szeplős szendébe mártom
Eladom magam úgy hogy magam adom
Adottságom hogy sokkal hitelesebb
Arcomon nem látszik megannyi adósságom
Ördögökkel paktálok és istenekkel praktizálok
Egyedül elmerülve a személyre szabott egyveleggel
Agyalva vélt és valós világomon hanyatló homlokán
Hanyatt fekve számban virággal a zongorán
Pötyögve potyák és nagy szerelmek tetemén
Tartósított romantika és instant költemény
Ez vagyok én a valós és semmi átok
Tudom hogy minél jobban szorítom össze a szemem
Annál tisztábban látok
Legutóbbi módosítás: 2019.05.28. @ 09:51 :: Adminguru
